Akkor kezdjük talán a legelején, a gyerekkoromnál.
Nincs okom panaszra, csodás gyerekkorom volt. Apám egy banknál dolgozott elég magas beosztásban, anyum pedig otthon volt, vezette a háztartást és figyelt ránk. Rendes oviba jártunk, majd iskolába. Egy nővérem van, vele állandóan veszekedtünk, de ma már nagyon jóban vagyunk.
Szóval nem volt semmi verés, szigor, erőszak stb. Az mondjuk igaz, hogy már akkor rossz volt apámmal a kapcsolatom. Például a legelső emlékem róla, amire vissza tudok emlékezni, mikor elsős koromban otthon gyakoroltam a betűk írását, mikkor valamin összevesztünk és egy hatalmas pofont kavart le nekem. Ütni nem ütött soha, csak pofonokat adott. Az okokra nem emlékszem már, de úgy gondolom, megérdemeltem azokat, hiszen csak úgy nem pofoznak apukák gyerekeket.
A problémák úgy 6-8 évvel ezelőtt kezdődtek, mikor elveszítette apám az állását. Ezzel nem lett volna nagy gond, mert sokan ígértek neki jó ajánlatokat, csakhogy beütött Magyarországra a válság. És senkinek se adtak munkát. Azóta rendes állása nem volt apámnak. Már úszunk az adóságban, és az összes rokonnak tartozunk. Nekem pechemre pont most jött az a korszakom, mikor szerettem volna szép új ruhákat, meg táskát, cipőt, moziba elmenni, meg ilyenek. Hat éve állandóan azt hallgatom, hogy nem lehet, nincs pénz rá. Egy egyszerű joghurtot nem kérhetek a boltból, mert az már pazarlásnak számít.
Ezt hamar megelégeltem. 16 évesen elkezdtem dolgozni: újságot hordtam. Egy év múlva viszont abbahagytam, mert nagyon sok időt vitt el és havonta jó, ha 25ezret megkerestem vele. Ma már 2-3 óra alatt megkeresem ezt a pénzt, vicces így belegondolva.
Aztán poénból a lányokkal egyszer regisztráltunk egy internetes társkereső oldalra egy kamu profillal. Aztán ott láttam először olyat, hogy pénzt ajánlanak szexért cserébe és igazából ezzel indult az egész…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: